emlékezéspszichológiaidegrendszer

Agyunk egyszerűen törli a felesleges emlékeket

[origo] | 2010. 01. 11., 12:04
Legtöbbünk könnyedén felidézi, éppen mit csinált, amikor meghallotta a Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen elkövetett támadás hírét. Azt is sokan tudják, hogy a tragédia szeptember 11-én történt, de érdekes módon sokkal kevesebben találják el, melyik évben (2001-ben) történt az eset. De vajon miért emlékezünk ennyire pontatlanul a velünk történt fontos események időpontjaira?
Forrás: AFP

Eltérően érzékeljük az időt, attól függően, kellemes, vagy kellemetlen dolgokkal kell foglalkoznunk.

"Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, ez a relativitás" - közismert adoma, állítólag Einstein így magyarázta el a relativitáselméletet egyik ismerősének. Próbáljuk ki: töltögessük két és fél óráig a lassan aktuális adóbevallásunkat vagy nézzük meg a kb. ugyanilyen hosszú kasszasikert, az Avatár című filmet. Aligha kérdéses, melyiket fogjuk rövidebbnek érezni. Hogyan lehetséges, hogy egy ennyire objektív fizikai tényezőt ennyire szubjektíven élünk meg?


Agyunk pontatlan svájci óra


Nincs bennünk beépített óramű, még akkor sem, ha az emberi szervezet hihetetlen pontossággal hajt végre bizonyos élettani feladatokat (például nyugalmi állapotban azonos ütemben ver a szívünk vagy egyforma időközönként veszünk észrevétlenül levegőt). A tudósok mind a mai napig nem is tudják pontosan, milyen módon érzékeli agyunk a múló időt. A legismertebb magyarázat szerint léteznek úgynevezett ütemadó (pacemaker) sejtek az agy hipotalamusz nevű területén, amelyek felelősek a különböző időegységek (másodperc, perc, óra, nap stb.) érzékeléséért. Más vélemények  szerint nincsenek külön időérzékelő sejtek, központi idegsejtjeink egyszerűen működésük összehangolásával mérik az időt.


Akárhogyan is méri az időt az emberi agy, meglehetősen pontatlanul működik, ráadásul a belső óránk átverhető: az izgató hatású anyagok, például a koffein felgyorsítják, míg a nyugtató hatásúak, mint az alkohol lelassítják működését, és akkor még nem is szóltunk az illegális drogok hatásairól.


A külső tényezők mellett az érzelmeknek is nagy szerepe van az idő érzékelésében. Sokan érzik úgy, hogy a kevésbé kellemes feladatok, mint például az adóbevallás kitöltése tovább tart, mint valójában. Ezzel szemben, ha a feladat izgalmas, leköt minket vagy a környezetből érkező ingerekkel elfoglaljuk agyunkat, egyszerűen nem jut idő magunkon gondolkodni és valóban gyorsan telik az idő.


"Az idő érzékelésében az életkor is sokat számít: gyerekkorban, szubjektíven sokkal lassabban múlik az idő, mint felnőttként" - mondta el kérdésünkre Dr. Fehér Gabriella pszichológus. "Úgy tűnik, második osztályosként egy tanév szinte az örökkévalóságig tart. Felnőttként a születésnapunkon eszmélünk rá, hogy milyen gyorsan elszaladt az elmúlt esztendő. Ez is összefüggésben állhat az információ-feldolgozás sebességével; a megőrzött tudás, emlékek, tapasztalatok segítik a feldolgozást" - tette hozzá a szakember.


Hiányos agyunk naplója?


Nem tudjuk felidézni, hogy mivel töltöttük az időt 12 évesen a balatoni nyaraláson. De miért? Hisz eközben egy fájdalmas szakítás emléke, egy szeretett rokon halála vagy éppen munkahelyi előléptetésünk napja úgy él bennünk, mintha csak tegnap történt volna. Nem is érezzük, hogy pontosan milyen rég történt. "Nagyon sokféle emlékezeti rendszerünk van, amelyek mindegyike más-más agyi területhez köthető. Ezek közül az egyik az úgynevezett önéletrajzi memória" - vélekedik Dr. Németh Dezső memóriakutató. "Érdekes tudományos megfigyelés, hogy 17-25 év közötti életkorunkból van a legtöbb emlékünk - folytatja, majd hozzáteszi: mindennek két fő oka lehet: egyfelől ekkor következik be az agy úgynevezett frontális lebenyének az érése, ilyenkor az emlékrögzítés mondhatni tökéletes. A másik ok, hogy ekkor történik minden fontos velünk (első komoly szerelem, a szexualitás megismerése, önálló élet, új szocializációs közeg, költözés otthonról, stb.), így ezekhez az eseményekhez komoly érzelmi töltet társul, jobban elraktározzuk.


Különleges helyet kap emlékezetünkben az a néhány esemény, amikor úgy érezzük, összekapcsolódnak velünk a nagyvilág eseményei, velünk együtt zajlik a történelem. Ezért van, hogy sokan igen pontosan fel tudják idézni, éppen mit csináltak a Challanger űrrepülő katasztrófájakor, a berlini fal lebontásakor vagy éppen az ikertornyok elleni támadáskor. "Ezt hívják villanófény- vagy vakuemléknek" - tette hozzá a memóriakutató. "Egy ilyen eseménynek nagyon sok érzelmi és vizuális tartalma lesz, ezért olyan élénk marad, hogy nehezen tudjuk időben kódolni, mindig olyan marad, mintha tegnap történt volna.


Lét és idő


Lét és idő kölcsönösen határozzák meg egymást - állította Martin Heidegger német filozófus 1927-ben megjelent művében. Szerinte az idő tulajdonképpen csak azért létezik, mert a velünk történt eseményeket rendszereznünk kell. Ezzel szemben a legújabb kutatások szerint az emberi agy számára ennek a fordítottja is igaz: a velünk történt, megjegyzésre érdemes események közti időbeli hézagokat, mint felesleges tölteléket, egyszerűen töröljük.


Egy érdekes kísérlet során a Wharton Üzleti Főiskola kutatója, Dr. Gal Zauberman arra kérte diákjait, hogy becsüljék meg a vizsgálat kezdete előtt hány hónappal történtek bizonyos események (például az amerikai jegybank, a Federal Reserve új elnökének megválasztása vagy Britney Spears hajának kopaszra nyírása). A diákok átlagosan három hónappal mondtak kevesebbet, mint a valójában eltelt idő. A Psychological Science folyóiratban megjelent vizsgálatnak további érdekes megfigyelése volt, hogy minél jobban követte valaki az eseményben szereplő személyek életét, annál régebbinek ítélte meg a szóban forgó eseményt. Zauberman szerint ez alátámasztja, hogy az időt a velünk történt vagy minket érdeklő események sorozataként éljük meg.


Ha tovább tart, jobban élvezzük?


Kissé megdöbbentőnek hat, hogy folyamat fordítva is működik: ha úgy hisszük, az "idő csak úgy elrepült", mint például egy jó beszélgetés során, boldogabbnak érezzük magunkat. Aaron M. Sackett, a St. Thomas Egyetem munkatársa kollégáival olyan kísérleteket végzett, melynek során "becsapták" a résztvevőket: azt mondták nekik, hogy több idő telt egy bizonyos feladat elvégzése közben, mint valójában. Ennek hatására a kísérlet alanyainak hangulata javult: a velük elvégzett (egyébként borzalmasan unalmas) feladatokat érdekesebbnek, a feladat közben nekik lejátszott zajokat elviselhetőbbnek, a szintén bejátszott dalokat pedig tetszetősebbnek értékelték, mint azok, akiknek nem füllentettek az idő múlásáról- számoltak be eredményeikről szintén a Psychological Science-ben.


"Amikor a külső hatásokat mesterségesen módosítjuk vagy teljesen kizárjuk, például folyamatosan mesterséges fényben vagy sötétben élünk, a külső környezet pontosító hatásának megszűnése miatt a belső óra jelentősen eltolódhat" - vélekedett erről Dr. Fehér Gabriella. "Egy igen ismert  kísérletben három ember élt hosszabb ideig egy lakásban, mesterséges világításban, és rájuk bízták, milyen ütemben alakítják az életüket. Amikor a kísérlet végét bejelentették, mindhárom ember éppen az étkezőasztalnál ült: az egyik reggelizett, a másik ebédelt, a harmadik vacsorázott" - fejezte be a történetet a pszichológus.


[origo]

hirdetés

Ajánlat

Hirdetés

Nap tippje

Forrás: iStockphoto

Sót a szájba!

Torokfájásra, szájfekélyre vagy egyszerűen csak a fertőzések megelőzésére remek megoldás a sós vizes öblögetés.

Még több tipp »

Legújabb hozzászólás

Legolvasottabb cikkek

Erika0000 // 2011 // okt // 02

Az én apukámnak izületi gyulladása volt,ujjak,váll,könyök,forgó,térd,boka,már alig tudott mozogni.Elmentünk magán orvoshoz és felirt olyan fájdalomcsillapitó gyulladáscsökkentőt am...

Túladagolja az országot a vitaminguru (142)
Zsombi // 2010 // jan // 07

Ez a cikk odab*sz... ilyet hogy lehet irni?! Elmegz az ember esze... Én alig várom, hogy tél legyen és nagyokat havazzon é lapátolhassam! Csiki vagyok és ittt szokott is lenni hó :...

7 ok a hólapátolás ellen (20)
Szilvi75 // 2010 // feb // 23

Bocsánat, most látom csak, hogy hölgy írta a cikket. Még szomorúbb vagyok, már csak a cím miatt is. Egy kérdőjel a végén esetleg javított volna valamicskét, de ez a kijelentő mód.H...

Gyerekvállalás: 22 hónap türelem az apától (38)
ann16 // 2010 // máj // 11

Érdekes dolgok ezek...Az orvosom szerint a sárgatest hormon nem csinál kárt...ezért ajánlják a szoptatós anyukáknak is. Átmegy az anyatejbe valamennyi belőle , én ezért nem szedte...

A nőgyógyász rémtörténete a tamponhasználatról (53)
durcika // 2010 // okt // 12

Msn címem: ojuna@windowslive.com email címem:ojuna@freemail.hu

A világ legkövérebb emberének utolsó esélye (23)
ImpresszumMédiaajánlatAdatvédelemAz LifeNetwork kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva.a
A LifeNetwork szerkesztősége környezetbarát, hőszivattyús irodaházban működik.